A patronos fűtőtest tökéletes állapotban érkezhet a gyártótól, de megsérül vagy leromlik, mielőtt áramot kapna. A rossz tárolás és a durva kezelés az idő előtti meghibásodások két leginkább figyelmen kívül hagyott oka. Lehet, hogy a fűtőtest kívülről jól néz ki, de a belső sérülések vagy szennyeződések már megszabták a rövid élettartamot. Ezen alkatrészek megfelelő tárolásának és kezelésének megértése megvédi a befektetést, és biztosítja, hogy minden egyes fűtőberendezés a lehető legjobb állapotban kezdje meg élettartamát.
A tárolt patronos fűtőelemek legnagyobb veszélye a nedvesség. A fűtőelem belsejében lévő magnézium-oxid szigetelés higroszkópos, vagyis könnyen felszívja a vizet a levegőből. A nedves környezetben tárolt fűtőtest elegendő nedvességet tud felszívni ahhoz, hogy jelentősen csökkentse szigetelési ellenállását. Amikor ezt a fűtőberendezést később felszerelik és kondicionálás nélkül bekapcsolják, a nedvesség gőzzé válik, gyorsan kitágul, és megrepedheti az MgO-t, vagy felvillanást okozhat, ami rövidre zárja a fűtőtestet a földdel. Ez a hibamód megfelelő tárolással teljesen megelőzhető.
A kazettás melegítők ideális tárolási feltételei a hűvös, száraz és tiszta körülmények. A tárolóhelyiség relatív páratartalmát lehetőleg 50% alatt kell tartani. A fűtőtesteket a felhasználásig az eredeti csomagolásukban kell tartani, mivel a csomagolást gyakran úgy tervezték, hogy korlátozza a nedvességnek való kitettséget. A nedves éghajlaton történő hosszú távú tároláshoz a lezárt csomagok nedvszívó csomagokkal ellátott tárolóedénybe való elhelyezése további védelmet biztosít. A fűtőtestek nyílt vízforrások, gőzvezetékek vagy kültéri rakodókok közelében történő tárolása nedvességfelvételt idéz elő, ezért ezt kerülni kell.
A tárolási hőmérséklet-ingadozások is számítanak. Ha a hideg fűtőtestet meleg, párás helyiségbe viszik, annak felületén páralecsapódás képződik. Ugyanez a páralecsapódás fordulhat elő a fűtőelem belsejében, amikor a fémburkolat lehűl és felmelegszik. Az ismételt kondenzációs ciklusok fokozatosan nedvességet juttatnak a MgO-ba. A stabil hőmérsékletű tárolási terület csökkenti ezt a kockázatot. Ha a fűtőberendezéseket hidegből meleg környezetbe kell áthelyezni, a páralecsapódás elkerülése érdekében a zárt csomagolásban hagyva akklimatizálódni kinyitás előtt.
A fizikai kezelés a rejtett károk másik forrása. A kazettás melegítők törékenyebbek, mint amilyennek látszanak. A fűtőtest betonpadlóra ejtése behorpadhatja a burkolatot, vagy megrepedhet a belső MgO. Még egy kis horpadás is helyi rést hoz létre az ellenálláshuzal és a hüvely között, amely működés közben forró ponttá válik. A meggörbült hüvelyek nyilvánvaló sérülések, de előfordulhat, hogy a belső repedések nem láthatók. Egy egyszerű szabály érvényes: a kazettás melegítőket ugyanolyan óvatosan kezelje, mint a precíziós mérőeszközöket. Soha nem szabad szerszámosládába dobni, munkapadra dobni, vagy más fém alkatrészekkel együtt hordni egy kukában.
A vezetékek különös figyelmet igényelnek a kezelés során. A vezetékek meghúzása a fűtőelem felemeléséhez vagy mozgatásához megterheli a belső krimpelő csatlakozásokat. A vezetékek éles hajlítása azon a ponton, ahol kilépnek a fűtőtestből, a feszültséget a szigetelésre és a vezetékekre koncentrálja. Az ismételt hajlítás kifáraszthatja a rézszálakat, így nagy ellenállású csatlakozás jön létre, amely terhelés alatt meghibásodik. A vezetékeket alá kell támasztani, soha ne használja fogantyúként, és tartsa távol az éles szélektől, amelyek elvághatják a szigetelést.
A raktárban lévő fűtőberendezés beszerelése előtt egy gyors szigetelési ellenállás-teszt elvégzése meggerrel értékes információkkal szolgál. A gyártó által javasolt minimális szigetelési ellenállás alatti fűtőelemet beszerelés előtt kondicionálni kell. A kondicionálás során csökkentett feszültséget kell alkalmazni, -általában a névleges feszültség 20-30%-a-30-60 percig. Ez a gyengéd hő kivezeti a nedvességet az MgO-ból, és visszaállítja a szigetelési ellenállást a normál szintre. Ennek a lépésnek a kihagyása egy nedvességet felszívott fűtőkészüléken gyakorlatilag garantálja a korai meghibásodást.
A több mint egy éve raktáron lévő fűtőberendezések esetében még jó körülmények között is bölcs elővigyázatosság a kondicionálás. A nedvesség idővel történő lassú felszívódása elkerülhetetlen, néhány perces kondicionálás pedig olcsó biztosítás a korai meghibásodás ellen. Egyes gyártók azt javasolják, hogy a több mint hat hónapig tárolt fűtőtestet a tárolási körülményektől függetlenül kondicionálják.
A címkézés és a rendszerezés szintén hozzájárul a fűtőberendezés hosszú élettartamához. A tárolóedényben összekevert fűtőtestek megkarcolódhatnak vagy behorpadhatnak, ahogy egymáshoz dörzsölődnek. A fűtőtestek külön-külön, feliratozott csövekben vagy rekeszekben való tárolása megakadályozza a mechanikai sérüléseket, és megkönnyíti a kor és a tárolási időtartam nyomon követését. A „first in, first out” készletezési gyakorlat biztosítja, hogy egyetlen fűtőberendezés se maradjon a szükségesnél tovább a tárolóban.
Ha egy fűtőtestet kiveszünk a gépből és tartaléknak teszünk, akkor azt meg kell tisztítani és megfelelően tárolni, mielőtt visszatesszük a polcra. A régi beragadásgátló keverék, rásütött maradék vagy a működési környezetből származó nedvesség károsíthatja a fűtőelemet a tárolás során. Egy puha ruhával és megfelelő oldószerrel végzett gyors tisztítás, majd szárítás és újracsomagolás megőrzi a tartalékot a későbbi használatra.
A megfelelő tárolás és kezelés szinte semmibe sem kerül, de jelentős mértékben megtérül a megbízhatóság terén. Az a fűtőberendezés, amely ugyanolyan állapotban éri el a telepítést, mint ahogy a gyárat elhagyta, rendelkezik a legnagyobb eséllyel a teljes tervezési élettartammal. A nedvesség, az ütési károk és az ólomterhelés mind megelőzhetőek. Ha rászán néhány percet a fűtőelemek megfelelő tárolására és gondos kezelésére, az olyan hibák egész kategóriáját küszöböli ki, amelyeknek semmi közük az alkalmazáshoz vagy a telepítéshez. A világ legjobb fűtőteste nem működhet jól, ha azelőtt megsérült, hogy lehetősége lett volna rá.
