A hőelemek helyes használata nemcsak pontos hőmérséklet-leolvasást és termékminőséget biztosít, hanem a hőelem anyagfelhasználását is megtakarítja, így pénzt takarít meg és garantálja a termék minőségét. A hőelem használatának fő hibaforrásai a helytelen telepítés, a hővezető képesség és az időeltolódási hibák.
1. Nem megfelelő telepítés okozta hibák
Például előfordulhat, hogy a hőelem beépítési helye és behelyezési mélysége nem tükrözi a kemence valós hőmérsékletét. Más szóval, a hőelemet nem szabad túl közel az ajtóhoz vagy a fűtőelemekhez telepíteni, és a behelyezési mélységnek legalább 8-10-szeresnek kell lennie a védőcső átmérőjének; a hőelem védőburkolata és a fal közötti rés nincs kitöltve szigetelőanyaggal, így a kemencéből hő távozik, vagy hideg levegő jut be. Ezért a hőelem védőcső és a kemence falának nyílása közötti rést tűzálló agyaggal vagy azbesztkötéllel kell lezárni, hogy a meleg és hideg levegő konvekciója ne befolyásolja a hőmérsékletmérés pontosságát; a hőelem hideg csatlakozása túl közel van a kemence testéhez, ami miatt a hőmérséklet meghaladja a 100 fokot; a hőelemet a lehető legtávolabb kell elhelyezni az erős mágneses és elektromos mezőktől, így a hőelemet és a tápkábeleket nem szabad ugyanabba a vezetékbe szerelni az interferencia és a hibák elkerülése érdekében; a hőelem nem telepíthető olyan helyekre, ahol a mért közegnek kevés az áramlása. Ha hőelemet használunk a gáz hőmérsékletének mérésére egy csőben, a hőelemet az áramlási irány ellenében és a gázzal teljes érintkezésben kell felszerelni.
2. A szigetelés romlása által okozott hibák
Például, ha a hőelem rosszul szigetelt, vagy ha túlzott mértékű szennyeződés vagy sómaradvány van a védőcsövön és a sorkapcsokon, ami rossz szigetelést eredményez a hőelem pólusai és a kemence fala között, ez még súlyosabb magas hőmérsékleten. Ez nem csak a termoelektromotoros erő elvesztését okozza, hanem interferenciát is okoz, és az ebből eredő hiba néha több száz fokot is elérhet.
3. Termikus tehetetlenség okozta hibák
A hőelem hőtehetetlensége miatt a műszer kijelzett értéke elmarad a mért hőmérséklet változásától. Ez a hatás különösen szembetűnő a gyors mérések során. Ezért lehetőség szerint vékonyabb termoelektródákkal és kisebb védőcső átmérőjű hőelemeket kell használni. Ha a mérési környezet megengedi, a védőcső akár eltávolítható is. A mérési késleltetés miatt a hőelem által észlelt hőmérséklet-ingadozások amplitúdója kisebb, mint a kemence hőmérséklet-ingadozásainak amplitúdója. Minél nagyobb a mérési késleltetés, annál kisebb a hőelem ingadozásának amplitúdója, és annál nagyobb a különbség a kemence tényleges hőmérsékletétől. Ha nagy időállandójú hőelemet használ a hőmérséklet mérésére vagy szabályozására, bár a műszer által kijelzett hőmérséklet nagyon kis mértékben ingadozik, a kemence tényleges hőmérséklete jelentősen ingadozhat. A hőmérséklet pontos méréséhez kis időállandójú hőelemet kell választani. Az időállandó fordítottan arányos a hőátbocsátási tényezővel és egyenesen arányos a hőelem forró csatlakozásának átmérőjével, az anyag sűrűségével és a fajhővel. Az időállandó csökkentésére a hőátbocsátási tényező növelése mellett a leghatékonyabb módszer a forró csomópont méretének minimalizálása. A gyakorlatban általában jó hővezető képességű anyagokat használnak, valamint vékony{10}}falú, kis{11}}átmérőjű védőcsöveket. A pontosabb hőmérsékletméréseknél csupasz{13}}huzalos, védőcsövek nélküli hőelemeket használnak, de ezek a hőelemek könnyen sérülhetnek, ezért azonnal kalibrálni és ki kell cserélni őket.
4. Hőellenállási hiba
Magas hőmérsékleten, ha korom- vagy porréteg halmozódik fel a védőcsövön, megnő a hőellenállás, ami akadályozza a hővezetést. Ebben az esetben a kijelzett hőmérséklet alacsonyabb lesz, mint a mért hőmérséklet valós értéke. Ezért a hibák csökkentése érdekében a hőelem védőcsövének külsejét tisztán kell tartani
